""Az a fény, amelyben (obiectum formale quo) a filozófiai etika az emberi cselekvés jó vagy rossz voltát vizsgálja, az ész természetes fénye, és az erkölcsfilozófia (philosophia moralis) éppen ezért különbözik az erkölcsteológiától (theologia moralis). Az utóbbi ugyanis a hit és a kinyilatkoztatás megszabta normák (a kegyelem megvilágította ész) fényében vizsgálja az emberi cselekvést. A filozófus azonban módszertani meggondolások miatt csak a természetes észre és ennek logikus következtetéseire hagyatkozhat. A teológus például így érvel: a lopás bűn, mert a tízparancsolat egyik szabálya tiltja e cselekményt. A filozófus viszont nincs ilyen "szerencsés" helyzetben, ő nem hivatkozhat minden további nélkül az isteni tekintélyre, és az emberi természetből kiindulva észérvekkel kell kimutatnia, hogy a lopás ellenkezik az ember társas lény mivoltával és emberi méltóságával. A filozófus csak annyiban utalhat Istenre, amennyiben az isteni valóság létét és rendelkezéseit a természetes ész fényében már valamiképpen igazoltnak tekintheti.""
/Turay Alfréd :Az ember és az erkölcs/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése