"Ha lelkesedünk, nem ülünk, hanem repkedünk a "semmi ágán".
Ha csalódunk lelkesedésünk tárgyában eltûnik az ág és a valóságba zuhanunk. Veszítünk, elveszítjük az egyedül elveszíthetõt: léthazugságunk illúzióját. Mert csak a fikciót veszíthetjük, a valóságot soha, mert az van. Ezért jó a csalódás, mert a valósághoz segít.
Hozzásegít a z igazi lelkesedéshez, alkalmat ad a képek, az illúziók tarthatatlanságának felismeréséhez. Az illúziókra épült lelkesedés elvesztése segít a valóság-lelkesedés megnyeréséhez. Minden illúzió, ami a jövõre irányul, mert a jövõ nem valóság. Ami van, az az itt és a most. A valós lelkesedés a jelen pillanatának teljes megélése. A jövõre irányuló lelkesedés a jelen megélését teszi lehetetlenné. Röpködünk a "semmi ágán".
A "nincs"-ért hanyagoljuk a jelent, a "van"-t. Egyedül a "van" lelkesít valóságosan. Ha nem, nem "vagyunk". "A kancsalul festett egek" ábrándjainak "semmi ágán" gyötrõdünk."
/Biegelbauer Pál/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése