Az a szem, amely a csillagos égre tekint ...

„Az a szem, amely a csillagos égre tekint és megpillantja azt a se nem hasznos, se nem káros fényt, amelynek nincsen semmi közössége a Földdel és szükségleteivel, ebben a fényben saját eredetét pillantja meg. A szem égi természetű. Ezért az ember csak a szemével emelkedik túl a Földön; ezért kezdődik az elmélet az égre vetett pillantással. […] Az ég emlékezteti az embert, hogy nem csupán cselekvésre, hanem szemlélődésre is hivatott.”
/Feuerbach/