A modern ember...

A modern ember állandóan cseréli a kellékeket, és úgy érzi, nem múlhat el az élete a legértékesebb dolgok megszerzése és birtoklása nélkül. És ezzel elmegy az élete. A modern társadalomban az emberek többsége az élet kellékeinek a megszerzésére fordítja minden energiáját. Élni már nem marad ideje. Mire összehozza a legjobb autót, a legjobb házat, a legjobb telket, a külföldi utazásokat, tehát mindazt, ami kell még, még, még, elviszi az infarktus, de legalábbis megöregszik, és már nem tud élni vele. De a kellékek nélkül sem tud élni, mert ez a danaidák korsója, ami sose telik meg. Sose jut el egy olyan pontra, hogy na, most már elég! Ez az egyik oka annak, hogy a maximális anyagi jólét sem hoz boldogságot. Nem jut el egy milliárdos se arra a szintre, hogy most már elég pénzem van, nem szerzek több kelléket, hanem elkezdek élni. Mindig kell egy még jobb autó." Popper Péter: Lélekrágcsálók

Dönts szíved szerint...

""Azokra gondolok, akik meghasonlottak, mert becsapták, megsértették, hátba támadták őket; és azokra, akik csaltak, sértegettek, rágalmaztak – és ettől meghasonlottak. Ember vagy, így bármi megtörténhet veled, amit ember elkövetni, vagy eltűrni képes. Amint a tisztaságnak van tudománya, úgy a romlásnak is van. A bölcs, higgadtan fogadja az élet dolgait, az emberi szív kegyetlenségét, a lélek hamisságát is.
 De mit jelent a szívnek ez a szó: hamisság?
 Feltételezi a csalást, az álságot, a képmutatást. Legkézenfekvőbb kelléke: a hazugság, mely az ártatlannak tőnő nagyotmondástól, szándékos félrevezetésig töméntelen formát ismer. Ilyen kegyetlenül hat a sértés, a rágalom is: a kéretlen szókimondástól a becsület sárba tiprásáig. A szókimondásnak is vannak fokozatai. Bár tudjuk, nem minden szó mondható ki, legalábbis nem ott, nem azonnal és nem úgy. A kimondott szó, mérgezett nyílként hatol a másik szívébe, mikor célba talál. De miként a nyíl, úgy a szó is célt téveszthet, a sértés pedig visszaszáll a sértőre, mert aki kapta, nem dédelgeti keblén, mint egy gyémánt nyakéket, hanem rögvest visszahajítja.

Tudj bánni a hazugsággal, akkor majd tudsz bánni az emberekkel is.
 Tudd a sértést, a rágalmat a maga helyén látni: a nagy lélek nem háborog, nem gáncsol, a nyugalom szelíd derűje hatja át minden napjait.
 Ha lelked nyugalmat áhít, add meg neki: a dolgokat, melyek kívül vannak, hagyd kívül, hogy szép életet élhess.
 A dolgok mozdulatlanok, belsődbe engedve te adsz életet nekik.
Te döntesz arról: befogadod, vagy kizárod őket.
 Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.""

Tatiosz: A szív meghasonlottjai